jelentés

jelentés

  • {jcomments on}[row] [col class="span6"]

    Audit szolgáltás

    Tevékenységünk keretében egy független, tárgyilagos bizonyosságot adó ellenőrzést folytatunk le, amelynek célja, hogy a szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva, megállapításokat és ajánlásokat fogalmazunk meg a szervezet vezetője részére.

    [accordion id="sc-accordion"] [accordion_item title='Kit érinthet ez (termelő, gyártó, importőr)?'] A vállalkozás gazdasági biztonsága a működés biztonsága mellett szintén fontos kérdés. Az audit szolgáltatással munkatársaink áttekintik a meglévő gyakorlatot és a lehetőségekhez mérten feltárják a hibákat, hiányosságokat.[/accordion_item]

    [accordion_item title='Vám audit'] A vámeljárások és azok egyszerűsítése folyamatosan része egy külkereskedelmet folytató vállalkozás életének. Sok esetben a nagyobb cégek saját vámcsoporttal rendelkeznek ahol a már bevált napi gyakorlatot alkalmazzák. A jogszabályok változását igyekeznek nyomon követni és a napi munkát ennek megfelően elvégezni. Amit mi kínálunk előnyt, az nem más mint egy független nézőpontból átvizsgálva a napi gyakorlatot feltárjuk a hibákat, a kockázatokat és javaslatokat teszünk egy jobb megoldásra, esetleg amennyiben lehetőség van egy költséghatékonyabb megoldásra.

     [/accordion_item]

    [accordion_item title='Adózás'] A vállalkozás működése egyben adózási kötelezettséggel is jár. Nem mindegy azonban, hogy ez milyen pénzügyi kockázattal, adózási volumennel terheli meg a céget.[/accordion_item]

    [/accordion]

    [/col] [col class="span6"]

    Kockázatok elkerülése

    [tab id="tab1" class="tabbale" button="nav-tabs"]

    [tab_item title="Biztonságos"]A rendszeres audittal a kockázatok minimalizálhatóak és biztonságos működést lehet elérni. [/tab_item]

    [tab_item title="Hatékony"]A költségek optimalizálása szintén kedvező gazdasági lehetőségeket kínál. [/tab_item]

    [/tab]

    customs 2025159 960 720

    [/col] [/row] [row] [col class="span6"]{jcomments off}

  • {jcomments on}[row] [col class="span6"]

    Az Intrastat jelentés

    2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unió egységes piacához. A vámhatárok megszűnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. A statisztika számára ez azt jelenti, hogy Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatkozóan - a korábbi vámstatisztikai adatok helyett - közvetlenül a forgalmazó cégektől kell adatot gyűjteni. Az új statisztikai rendszert, az Intrastatot, legmagasabb szintű EU-jogszabályok (rendeletek) részletesen szabályozzák, ezek betartása minden tagállam számára kötelező.
    Magyarországon az Intrastat-rendszer működtetése a Központi Statisztikai Hivatal egyedüli felelősségével valósul meg. A KSH feladata az adatgyűjtés, ellenőrzés, javítás és feldolgozás, majd a kész statisztikák hazai publikálása, illetve az előírt adatok továbbítása az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

    A külkereskedelem-statisztika fő felhasználói közé tartoznak a kereskedelempolitikai döntésekben érdekelt minisztériumok, és a Magyar Nemzeti Bank, valamint nemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, WTO, OECD stb.), melyek között kiemelt helyet foglal el az EU Bizottsága, amely a tagállamok Intrastat adatainak alapján elemzi az egységes piac működésének hatékonyságát.
    A termékforgalom részletes adatai elsősorban a piaci szereplők üzleti döntéseihez szükségesek. Fontos, hogy a vállalatok megértsék: felhasználóként csak akkor juthatnak megbízható statisztikai adatokhoz, ha a másik oldalon, adatszolgáltatóként is részt vesznek az Intrastatban.

    [accordion id="sc-accordion"] [accordion_item title='Ki köteles Intrastat adatot szolgáltatni (adatszolgáltató)?'] Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyar adószámmal rendelkező vállalatok/vállalkozások, amelyek EU-tagállam(ok)ból terméket hoznak be (beérkezések), vagy oda terméket visznek ki (kiszállítások). A fentiek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyek 12 havi EU beérkezése vagy EU kiszállítása meghaladja az ún. adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre meghatároz és közzétesz. 2010-től érvényes adatszolgáltatási küszöbérték a beérkezésekre és kiszállításokra egyaránt 100 millió Ft. Az adatszolgáltatói kör meghatározását segítik a KSH rendelkezésére álló áfa-bevallások közösségi termékbeszerzés és termékértékesítés rovatai[/accordion_item]

    [accordion_item title='Az adatszolgáltatás rendje és határideje'] Az Intrastatba tartozó termékmozgásokat az áru beérkezésének, ill. kiszállításának hónapjában, vagy ezen információ hiányában a szerződés (szállítási feltétel szerinti) teljesítésének napja szerinti hónap jelentésében kell szerepeltetni. Intrastat adatszolgáltatást havonta egyszer kell teljesíteni az adott hónap összes ügyletéről. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhót követő hónap 15-e. (Ez azt jelenti, hogy pl. a májusi forgalomról készített jelentésnek június 15-ig kell megérkeznie a KSH-ba.) Ha ez munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanap.

     [/accordion_item]

    [accordion_item title='Képviselet'] Intrastat adatszolgálatás tekintetében is képviseljük vállalkozását. Az intrastat adatszolgáltatás közelebb áll a külkereskedelemhez mint a számvitelhez, mert a termékek pontos besorolására van szükség.[/accordion_item]

    [/accordion]

    [/col] [col class="span6"]

    Képviseljünk önt

    [tab id="tab1" class="tabbale" button="nav-tabs"]

    [tab_item title="Jellemző képviselet"]A kötelezettségeket alkotó feladatcsoportok egy részére vagy akár az egészére is átadható felhatalmazással. A jellemző képviseleti esetek a bejelentések, a nyilvántartás vezetése, a jelentés elkészítése és benyújtása. [/tab_item]

    [tab_item title="Részletes"]A képviselet keretében feldolgozzuk az Intrastat jelentést érintő külkereskedelmi számláit, ebből elkészítjük az intrastat jelentést. Kapcsolatot tartunk a Központi Statisztikai Hivatallal. [/tab_item]

    [/tab]

    intrastat

    [/col] [/row] [row] [col class="span6"]{jcomments off}

  • A termékdíjraktár üzemeltetése komoly szakmai feladat melyet az egyéb feltételek megléte mellett kizárólag elektronikus nyilvántartó rendszer használatával engedélyezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

    Társaságunk nagy gyakorlattal vállalja a termékdíjraktárak adminisztrációjának kezelését, üzemeltetését. Jópár termékdíjraktárat engedélyeztettünk, felülvizsgáltunk és üzemeltetünk.

    [accordion id="sc-accordion"] [accordion_item title='Nyilvántartási előírások'] A kérelmezőnek a számítógépes nyilvántartását szigorú feltételek és adattartalom szerint kell vezetnie. A termékdíj raktár üzemeltetését kérelmezőnek a termékdíjköteles termékek termékdíj raktározási eljárásairól naprakész, eseményszerű számítógépes nyilvántartással kell rendelkeznie és a nyilvántartásnak meg kell felelni a Vhr. 7. számú melléklet 1. pontjában meghatározott feltételeknek. A nyilvántartást a termékdíj raktár helyszínén kell vezetni vagy elektronikus úton történő elérhetőséget a raktár üzemeltetésének teljes időtartama alatt az ellenőrzés céljából folyamatosan biztosítani kell.  További feltétel, hogy a termékdíj raktár nyilvántartásának a termékdíj raktár engedélyese felelőssége körébe tartozó aktuális raktárkészletet kell mutatnia. Tekintettel az említett feltételekre, a nyilvántartásnak minden egyes időpontban meg kell mutatnia a beszállítási, a kiszállítási és a raktárban lévő tevékenységek folyamatai szerinti adatokat, hiszen a termékdíj raktár nyilvántartásának a termékdíj raktár üzemeltetőjének felelőssége körébe tartozó aktuális raktárkészletet kell mutatnia, azaz kijelenthető, hogy az üzemeltető „tudta” nélkül a termékdíj raktárba nem történhet betárolás, onnan kitárolás, illetve a termékdíj raktáron belül bármilyen raktározási tevékenység. A termékdíjas szabályozás a már említett termékdíj raktár működtetéséhez szükséges nyilvántartás adattartalmát határozza meg. [/accordion_item]

    [accordion_item title='Beszállítás - beraktározás'] Beszállítás, vagyis az input oldal (beszállítás, ideiglenes kiadásból visszavétel) adatai:

    • fi zikai átvétel (beszállítás) napja vagy az ideiglenes kiadásból történő visszavétel napja;
    • eladó vagy feladó adatai (név, cím, adószám);
    • számla vagy okirat száma;
    • termék adatai:
    0 megnevezése,
    0 mennyisége (db),
    0 egységnyi tömege (kg/db),
    0 vámtarifaszáma, (a 2010.01.01én hatályos Kombinált Nómenklatúra szerint)
    0 CsK vagy KT kódja,
    0 tömege (kg),
    • termék termékdíjfi zetési státusza (megfi zetett, nem került még megfizetésre, visszatérítésre került az eladó részére);
    • tárolás célja (tárolás, feldolgozás, gyártás, újbóli felhasználásra előkészítés);
    • tulajdonos adatai (név, cím, adószám);

     [/accordion_item]

    [accordion_item title='Raktári tevékenység'] (feldolgozás, előállítás, újbóli felhasználásra előkészítés, illetve alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, készletezés) adatai:

    • közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasznált termékdíjköteles termék

    0 megnevezése,
    0 CsK vagy KT kódja,
    0 mennyisége (db),
    0 egységnyi tömege (kg/db), tömege (kg);
    • előállított termékdíjköteles termék
    0 megnevezése,
    0 CsK vagy KT kódja,
    0 mennyisége (db),
    0 egységnyi tömege (kg/db), tömege (kg);
    • gyártási tevékenység és a felhasznált anyagok rövid leírása;
    (Megjegyzés: A termékdíj raktáron belüli, vagy az esetleges raktárak közötti termékmozgások nyomonkövethetősége érdekében az egyes folyamatokat az informatikai úton kell tudni lekövetni. Azon vállalkozásoknál, ahol az adatkezelési tevékenységek már egyébként is informatikai szinten, és ezáltal automatizált formában történnek, ott a gyártási folyamatok leírása és megadása nem okozhat problémát.)
    • anyagmérleg , amely pontosan bemutatja a gyártáshoz, feldolgozáshoz közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termékek menynyiségét, illetve a létrejött termékdíjköteles termék mennyiségét és az egységnyi termékdíjköteles termék létrehozásához felhasznált anyagok mennyiségét (anyagnormáját); (Megjegyzés: Az anyagmérleg nem csak a technológiai folyamat reális
    nyomonkövethetősége érdekében szükséges, hanem ebből állapíthatóak meg a hulladék kibocsátás adatai is. Az anyagmérleg a műszaki információn kívül, támpontul szolgál a pénzügyi, a logisztika, és a hulladékgazdálkodás jog- és szakszerű kezeléséhez is. Az anyagmérleg alapján minden termékdíj raktári tevékenységnél meg kell mutatni egy gyártási folyamatba belépő és onnan kilépő anyagmennyiségek pontos számszaki adatait, így leggyakrabban cégen belül legtöbbször anyagforgalmi diagramokkal mutatják ki ezeket a folyamatokat. Anyagmérlegek kimutatásánál meg kell említeni a kettős könyvvitelt, ahol az anyagkönyvelés vezeti termékdíj raktárba betárolt és onnan kitárolt termékdíjköteles termékek mennyiségi adatait, illetve e termékek készletadatait.

    [/accordion_item]

    [accordion_item title='Kiszállítás - kitárolás'] kiszállítás, vagyis az output oldal adatai:

    • kiszállítás napja;
    • kiszállítás oka (forgalomba hozatal belföldre, kiszállítás külföldre, saját célú felhasználás) vagy az újrahasználható csomagolószer bérbe adása;
    • értékesítés esetén a vevő adatai (név, cím, belföldi vagy közösségi adószám, ha a vevő adószámmal rendelkezik); 

    • számla vagy annak hiányában az okirat száma;

    • termék
    0 megnevezése,
    0 vámtarifaszáma,
    0 CsK vagy KT kódja,
    0 mennyisége (db),
    0 egységnyi tömege (kg/db), tömege (kg);
    • termék termékdíjfi zetési státusza, vagyis
    0 kiszállításkor keletkező kötelezettség,
    0 nem kell megfi zetni,
    0 nem keletkezik fi zetési kötelezettség,
    0 a vevő szerződéssel átvállalta,
    0 visszatérítésre kerül a kitároló részére;
    • termékdíj-kötelezettség keletkezésének napja vagy ennek hiányában a kötelezettség megszűnésének napja és pontos jogszabályi helyének megjelölése.

    [/accordion_item]

    [accordion_item title='Ideiglenes kiadás - ideiglenes kiszállítás']

    • ideiglenes kiadás napja;
    • ideiglenes kiadás oka;
    • termék
    0 megnevezése,
    0 vámtarifaszáma,
    0 CsK vagy KT kódja,
    0 mennyisége (db), egységnyi tömege (kg/db), tömege (kg).

    [/accordion_item]

    [accordion_item title='Nyilvántartó program előírásai'] Főszabály, hogy a termékdíj raktár nyilvántartásának vezetését azzal a számítógépes programmal kell végezni, amelyet a termékdíj raktár engedélyese az engedélyezési eljárás, ezen belül a helyszíni szemle során a Vhr. 7. melléklet 1. pontjában részletezett adattartalmi követelmények szerint (lásd az előző pont) az adóhatóságnak bemutatott. A számítógépes programnak az alapvető informatikai specifi kációkon túl pontosan rögzített nyomon követhetőséget kell biztosítani az ún. „logolási” funkciókkal. Nézzük meg, melyek is ezek a követelmények:

    a) felhasználókat és azok jogosultságát, továbbá az ezekben bekövetkezett változásokat nyilvántartsa (naplózza);
    b) a felhasználó által végzett munkafolyamatokat (tevékenységeket/műveleteket) bármely időszakra vonatkozóan rögzítse (naplózza);

    c) a program biztosítsa a nyilvántartás hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalommal való vezetését;
    d) a nyilvántartás adatainak utólagos módosítását a program naplózza;
    e) a program mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető legyen az alábbi adattartalommal:
    ea) a visszatöltés időpontja,
    eb) a visszatöltés indoka,
    ec) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,
    ed) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;
    f ) a program tegye lehetővé, hogy a felsorolt paraméterek bármikor lekérdezhetőek és kinyomtathatóak legyenek. Természetesen a számítógépes program követelményeit nem csak külön
    a termékdíj raktár működését segítő programmal lehet teljesíteni, hanem akár a vállalat irányítási rendszerbe épített bármilyen informatikai alapokon nyugvó alrendszerrel, ami maradéktalanul teljesíti a nyilvántartás valamenynyi előírását.

    [/accordion_item]

    [accordion_item title='Bizonylatolás rendje']

    bizonylatolási rend bemutatásának a termékdíj raktárral kapcsolatos tevékenységet kell tartalmaznia. A bizonylatolási rendből követhetőnek kell lennie a termékdíj raktár eseményszerű
    működésének, melynek tükröznie kell a raktáron belüli és az ahhoz kapcsolódó ellátási láncot, vagyis a betárolás – készletmozgás – raktári tevékenység – kitárolás mozzanatokat. Lényeges, hogy a naprakész, eseményszerű nyilvántartás adatbázisát a termék díjköteles termékek mozgását lekövető bizonylati rendszer adatai szolgáltassák és ez nem más, mint a már említett beszállítás és raktári műveleteket alátámasztó belső bizonylati, továbbá a kiszállítás bizonylati adatok. Ezen bizonylatok jellemzően a számlák, az átvételi és a kiadási jegyek, a szállító- és a fuvarlevelek képezik. A bizonylati rendszernek, ezen keresztül a nyilvántartásnak a készletekben lévő változásokat is le kell tudni követni, azaz a bizonylatokból a folyamatosan változó készleteket kell lekövetni, ami nem más, mint a tényleges készlet meghatározása.

    [/accordion_item]

    [/accordion]